Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Telkibányai Telky család története

 

A jelenleg létező Telky családok őseinek udvarháza és birtokai a fel lelhető irásos dokumentumok alapján a Sáros megyei Telky-ben / írva még:Telki-nek / voltak. Az akkori Telki település, a jelenlegi Telkibánya néven a XV. sz-ban jött létre hét településből, mellyek a következők voltak: Telki, Vámház, Naggyümölcsös, Mindszent, Csőr-Csőz, Rátka, Konc-falva. Telkibánya most, Borsod-Abaúj-Zemlén megyében van, Magyarországon.

 

A középkori Telky család szorosan összefonódott a Telky-i családi birtok következtében Telkibánya történetével és a községnek névadója is lett. A Telky személynév a XIII. századtól követhető a levéltári adatok alapján. A Diplomáciai Levéltárban található, eredeti feljegyzések az alábbiak: 

 

A Diplomáciai Levéltár (DL) dokumentumai a

Telky családról:

 

DL 51511     
Kelt: 1349-03-12
Kiadó: EGRI KÁPTALAN    
Régi jelzet: Q 93 / 1300 925
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Záró    

Regeszta: Az egri káptalan tanúsítja, hogy nagysemjéni Mihály fiának: Lászlónak fia: Miklós, a maga, valamint Ubul és Mihály nevu testvérei nevében tiltakozott az ellen, hogy az elozo napon a
telki [de Telky] Péter fia: Péter király ember, valamint János mester [dictus Poth] egri kanonok és Mihály pap a Szent Imre hitvalló oltárának magistere, káptalani kiküldöttek Pál országbíró parancsára biri-i János fia: Tamás Kér [Ker] (Szamoskér, Szatmár megye) nevu birtokának egy részébe ennek feleségét, más részébe pedig leányait és fiait beiktatták, minthogy ezt a birtokrészt a nevezett Tamás nekik 18 márkáért elzálogosította. János fiának: Tamásnak feleségét és gyermekeit erki [de Erky] (Heves megye) Mikó fia: László képviselte. Papíron, töredezett zárópecsét részeivel. (No. 925.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta: Kállay 975. sz.  

DL 101937     
Kelt: 1396-08-29
Kiadó: ZSIGMOND KIRÁLY    
Régi jelzet: Q 358 / NÉMETÚJVÁR 11
Fennmaradási forma: Átírás 1396    

Regeszta: (in decoll. Johannis bapt.) Zsigmond király a somogyi konventhez. Kewagowrs-i Miklós fia: György mester nevében eloadták neki, hogy Telki-i László fia: László és Oztopan-i András fia: Gál a királyi különös jelenlét elott folyó perüket azzal kérték elhalasztani, hogy indulnak a királyi seregbe, amely pünkösd (máj. 21.) nyolcadától Mihály-nap nyolcadáig tart, de ok nem vonultak hadba. Megparancsolja, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében Tard-i György királyi ember vizsgálja ki a panaszt, s arról a konvent tegyen jelentést. Átírta a somogyi konvent 1396. szeptember 16-i, pátens formában kiállított jelentésében. (Batthyány cs. lt., Acta antiqua 2-40-11.)- Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): SMM 31 (2000) 54
Kedvezményezett: Felsoásgúti Jakab (György fia) magán
Felsoásgúti Jakab fel Márta magán        
    Személy: Telki László (Balázs fia) magán             
    Helység: Telky Telki Sáros


Kelt: 1434-07-19
Kiadó: SÁROS MEGYE    
Régi jelzet: Q 23 / 2 11
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Hátlapon 05    

Regeszta: feria secunda ante festum bti Jacobi apli. Sáros megye hatósága bizonyítja, hogy Babapatakai Lorinc fia László, Babapatakai Bálint, valamint Benedek és Ilona asszony tiltakoztak birtokaiknak Nádfoi Miklós és Klára nevu felesége, valamint Telky Péter és Posfalvi András fia Pál által történt elfoglalása miatt. (Teljes szöveg.) Papír, hátlapon 5 pecsét töredéke. - Regeszta forrása: OL regeszta

 

DL 64328     
Kelt: 1438-07-20
Kiadó: SZEPESI KÁPTALAN    
Régi jelzet: Q 95 / 326
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Hátlapon
Nyelv: Latin
Irattípus: zálogosító
Link with Hit in itnévmutató - tárgymutató    

Regeszta: A szepesi káptalan elott Telky-i Balázs fia László Sáros megyébol Telky possessio 1/4-ét Felsewazguth-i György fia Jakabnak és feleségének Mártának 10 arany forintért /auri puri et iusti ponderis/ elzálogosítja. Hátoldalon rányomott pecsét csekély maradványai.

 

DL 64339     
Kelt: 1439-02-14
KeltHely: Buda Pilis m
Kiadó: ALBERT KIRÁLY    
Régi jelzet: Q 95 / 344
Fennmaradási forma: Átírás 1439
Nyelv: Latin
Irattípus: vizsgálati - idézo
Link with Hit in itnévmutató - Link with Hit in ittárgymutató    

Regeszta: Albert király Sáros megyének. / Segnye-i György, Lapispatak-i Tamás és a szolgabírák/. A király, a királyné, a fopapok és bárók elott Lowaghfalua-i Lowagh dictus Gergely a maga és Lowaghfalua-n lakó familiárisa, Dénes nevében elpanaszolta, hogy II. a. Nat. D. Lowaghfalua-i házából bizonyos összegu kamarahasznát Epperies civitasba akart vinni, a Sebes-i nemesek Kappanos nevu possessiojához ért, mikor Kappi-i János Thor-i Leusták, Hangach-i Imre, Nagy /magnus/ Miklós, Ladahasa-i Balázs, Asgut-i László, Fay-i Péter és Lipolch familiárisokkal, György fiai: Albert és János, Tholczeg-i, Gergely Fulian-i, Benedek és fia János, Bochar Péter Cappi-i jobbágyokkal megtámadta és megsebesítette, ezenfelül Kappi-i János felsorolt familiárisaival és jobbágyaival Dom. p. Nat. D. Telki-i László Telki-i házát, ahol Dénes familiáris tartózkodott, megtámadta, feltörve az ajtókat Dénest a házból kivonszolva megsebesítette. Proclamata congregatio útján tartson a megye vizsgálatot, majd a felsorolt királyi emberek egyike a szepesi káptalan bizonysága jelenlétében idézze meg Kappi-i Jánost meghagyva neki familiárisai és jobbágyai eloállítását is.

 

Kelt: 1439-04-27
KeltHely: Sarusch Sáros Sáros m
Kiadó: Sáros megye
Zsegnyei György sárosi alispán
Lapispatakai Tamás sárosi alispán    
Régi jelzet: Q 95 / 344
Fennmaradási forma: Eredeti
Nyelv: Latin
Irattípus: vizsgálati
Link with Hit in itnévmutató - tárgymutató    

Regeszta: Sáros megye jelenti Albert királynak, hogy ápr. 27-ére proclamata congregatiot hívtak egybe, elotte 8 nappal /Sab. p. Pasce/ Buczlo-i Miklós szolgabíró Lowagh Gergelyt Dénes familiárissal Lowaghfalua-n, Kappi-i Jánost familiárisaival Palwagasa possession megidézte. Segnie-i György a maga és frater-e, Tamás nevében és a szolgabírák, Schalgo-i László, Buczlo-i Miklós, Theznye-i Mihály, Elzwycze-i Mathe - a szepesi káptalan embere, Fülöp kanonok és Gergelleke-i István királyi ember elott - Cappanos és Thelki possessiok szomszédaitól, Sáros megyei nemesektol kikérdezte az igazságot a hatalmaskodástól /Tanúk nevei/, amely szerint Lowagh Gergely II.a.Nat.D. Lowagfallua-i házából bizonyos összegu kamarahasznát Epperies civitasba akart vinni, a Sebes-i nemesek Kappanos possessiojához ért, Kappi-i János felsorolt familiárisaival és jobbágyaival Lowagh Gergelyt Kappanos villa-ban megtámadta, megsebesítette, ezenfelül Kappi-i János Dom.p.Nat.D. Telki-i László Telki--i kúriájába, ahol Lowagh Gergely Dénes nevu familiárisa volt, fegyveresen betörve, Dénest a házból kivonszolva súlyosan megsebesítette.

 

Ezen adatok szerint biztos, hogy Telky Péter, Telky Péter királember apja, az 1200-as évek végén, már a mai Telkibánya területén élt. Sőt, minden bizonnyal ezen személyek ősei is itt élte, mert más településen ebben az ídőszakban nem szerepeltek, de ezekről feljegyzéseink, adataink nincsennek. Abból azonban, hogy a személynév és a telepűlés név is egyezik, arra kell következtetni, hogy a telepűlés neve a személynévből származik és nagyon régi.

A DL-ben utolsó megtalált név: Telky Fülöpről 1460-as adat van. Ettől kezdve, 1715-ig pontos adatokkal nem rendelkezem  a családról. Mivel azonban a Telky család név mai is létezik, valószinű Telkibányán, még hosszabb ideig éltek.

A mi közvetlen vérvonalunk ősei minden bizonnyal a Telkibányai nagy bányaomlás után települtek a felvidéki Rozsnyóra. Ahol az 1715 évi népszámlálási, összeírási adatok szerint egy személy Georgius Telky civis van nyílvántartva a MOL Arcanuum szerint.

Az 1728-as számláláskor Rozsnyón két Telky név szerepel a listán, az 1776-os népszámláláskor három Telky szerepelt.

Ezt követően pedig, 1790-től konkrét név szerinti anyakönyvekkel rendelkezem az egész családunkról, Joannes Telky és Katrina Kövér ükszülőktől kezdve. Ők a Gömör megyei Csoltó községben születtek. A család későbbi tagjai szintén Gömör megyében, Gömörpanyiton és Tornalján éltek.

Az ezen időszaktól kezdődő család történetet az oldalak menűben, illetve itt továbbhaladva találja meg.

 

 

  

                                       Telkibánya címere

    

 

Kép

 

               

 

Telkibánya név kialakulása.

Telkibánya neve / Sáros megyében. / a XIV. sz. végén, illetve XV. század elején jött létre. Az 1211-es, Teluc névtől a következők szerint:

Az ezt megelőző időszakokban a nevei a következők voltak: 1211-ben szerepel először a levéltári adatokban, Teluc-ként írva. 1270-ben a Füzéri uradalom tartozékaként Teluky néven. Szintén Telucként nevezi az, az oklevél 1270-ben, amelyben V. István király két fiának Demeternek és Mihálynak adományozza.

De úgyanebben az időszakban, máshol, már Telki-ként szerepel.  A Telky család levéltári adataiban, 1349 és 1439 között, már Telky-ként és Telki- ként írva is, szerepel a település.

A telkibányai    aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat1341-ből származik. Ebben Nagy Lajos király Telukbánya-ként szerepelteti. Valószínű, hogy ekkorra már, bányatelepüléssé fejlődött.

Telky városként először 1367-ben említik az ispotály építési kérelemben. 1369-ben Gönc tartozékaként említik, de még ekkor is, Telky város néven.

Telkibánya név, tulajdonképen azzal jött létre, hogy hét  település egyesült. Név szerint: Telki, Vámház, Nagygyümölcs, Mindszent, Csőr-Csőz, Rátka és Koncfalva.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                                                         .